Hírlevél feliratkozás

Keresés

Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Műfordítás

Tess Gallagher versei (f. Lauer Péter)

Fotó: Morella Muñoz-Tebar T.

A vizsgálat szerint 13 %-kal / gyengébben pumpál a szív

Bővebben ...
Próza

Haramza Kristóf: Fogadás

Fotó: a szerző archívuma

Nem akartam elhinni, hogy ennyire beszariak. Abban volt igazság persze, hogy ettől a Korpától, ha iszik, sok minden kitelik. Mégis kíváncsi voltam. Ha nem provokáljuk, nem itatjuk és figyelünk rá, miért ne lehetne vele józanul diskurálni?

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...

Francisco Márquez: Caravaggio a Dávid Góliát fejével című képet nézve szeretőjére, Buonerire emlékezik

Mit csinálsz, mit állsz ott, miért / adod ide ezeket az olajokat, forró aranyat, / a tojáshéjport, ezt az üveget?

Lógó lóhús, vörös indák csöpögnek
   Dávid lábánál, legyőzte Góliátot.

A fény sosem elég jó, ugye?
    Ha tükröt tartok eléd,

villantsd rám tekinteted,
   kicsi múzsám, csúszós testű, mint a hal –

látni akarom, ahogy kiállnak a bordáidból
   és reszketve csillognak Szent Sebestyén nyilai.

Úgy törhetné szét bőröd ezt a birodalmat,
   mint repedt obszidián edényen egy osztrigát 

kiomlik a tűznél a belseje.
   Il mio Caravaggino – miért vagy itt?

Mit csinálsz, mit állsz ott, miért
   adod ide ezeket az olajokat, forró aranyat,

a tojáshéjport, ezt az üveget?
   Csapjuk össze tenyerünket és lássuk, ahogy minden

megfakul: elefántbőröm, és te is,
   ahogy a fényes anyaméhben rugdosol.

 

Francisco Márquez Miamiban született, venezuelai származású költő. A New York-i Egyetemen szerzett képzőművészeti diplomát (MFA). Munkái többek között a következő fórumokon jelentek meg: Brooklyn Rail, Narrative, The Yale Review, The Slowdown podcast, The Best American Poetry. A Poets & Writers és a The Adroit Journal szerkesztője, Brooklynban él.
 
Góz Adrienn 1974-ben született Debrecenben. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Írásai, fordításai többek között a Magyarul Bábelben, a Litera-Túra Művészeti Magazin, az 1749 és a KULTer oldalain jelentek meg.