Hírlevél feliratkozás

Keresés

Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
Fotó: Lukács Krisztina

Biró Erika versei

A felállókat érkezők váltják, / a geometrikus mederbe álmodott / patak csendjét hallgatják / a következő felhőig. / Vezeti tekintetüket a domb tetején álló / négy fa egyikének legfelső ágába / akadt papírsárkány szalagja.

Tizenöt

Egy bácsi kocog lefelé,     
a domb körül eltűnt a fű,
a tanösvényről a madarak.
Felülről kivehető
a botanikus kert alaprajza,
délelőtt a könyvek fölött
szemlélődni járnak. Amikor elbújik,
felszedelőzködnek, korán van
sál nélkül árnyékban.
A felállókat érkezők váltják,
a geometrikus mederbe álmodott
patak csendjét hallgatják
a következő felhőig.
Vezeti tekintetüket a domb tetején álló
négy fa egyikének legfelső ágába
akadt papírsárkány szalagja.
Tizenöt percenként fordulnak
napra a meztelen felületek.
A dombról megindul
egy papírgalacsin bukfencezve,
megáll, amíg a felhő átvonul,
megtörténnek a helycserék, a kutyák
szájukba veszik a labdákat,
a bácsi elindul felfelé.


Fsz. I/1.

Villamos helyén kamra,
padkán buszok torlódva,
megváltoznak az utcák.    
Két hinta lebeg
láncok és árnyék nélkül,
ugyanoda ül
a villanydróton a vadgalamb.
A fák törzse körül traktorgumi,
ereszcsatornából állandó zúgás,
egér rág óramű pontossággal
a fal biztonságában.
Bejárati ajtó csapódik
tompítás nélkül,
egymásnak feszülő remegések,
csillár leng,
a szomszéd ház körvonala a falon,
földszint alatt macskák átjárója.

Muskátliosztás

Lemarad előtted a kerület,
egy méter magasan vizes
házak fala,
háttal ülsz.
Reggeli sétáltatók,
küszöbön dohányzók,
biciklisek arcába bámulsz
parkoló autók között lépésben.
A közérdekű elnyomja,
hosszú hallgatások után
átsejlenek a csontok.
Lencsén a pára,
háttal egymásnak,
ázott bőrödön
légkondicionált levegő,
piktogramok,
elhúzható ablakon tiltás.
Kint kutyákon lógva
lódulnak, megállnak
tehetetlenül.
Felbuknak, félrenézel,
gócpontokra nehezedve
sajnálni tanulsz.
Póznákon karikák fölöttük,
a muskátlikat elhordták,
üres glóriák
földlabdák helyén.

Biró Erika 1987-ben született, Bélmegyeren nőtt fel, az egri Eszterházy Károly Főiskolán grafikusnak, a Szegedi Egyetemen tanárnak tanult. Jelenleg angolt tanít Budapesten, verseket 2018 óta publikál.