Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: Lukács Krisztina

Biró Erika versei

A felállókat érkezők váltják, / a geometrikus mederbe álmodott / patak csendjét hallgatják / a következő felhőig. / Vezeti tekintetüket a domb tetején álló / négy fa egyikének legfelső ágába / akadt papírsárkány szalagja.

Tizenöt

Egy bácsi kocog lefelé,     
a domb körül eltűnt a fű,
a tanösvényről a madarak.
Felülről kivehető
a botanikus kert alaprajza,
délelőtt a könyvek fölött
szemlélődni járnak. Amikor elbújik,
felszedelőzködnek, korán van
sál nélkül árnyékban.
A felállókat érkezők váltják,
a geometrikus mederbe álmodott
patak csendjét hallgatják
a következő felhőig.
Vezeti tekintetüket a domb tetején álló
négy fa egyikének legfelső ágába
akadt papírsárkány szalagja.
Tizenöt percenként fordulnak
napra a meztelen felületek.
A dombról megindul
egy papírgalacsin bukfencezve,
megáll, amíg a felhő átvonul,
megtörténnek a helycserék, a kutyák
szájukba veszik a labdákat,
a bácsi elindul felfelé.


Fsz. I/1.

Villamos helyén kamra,
padkán buszok torlódva,
megváltoznak az utcák.    
Két hinta lebeg
láncok és árnyék nélkül,
ugyanoda ül
a villanydróton a vadgalamb.
A fák törzse körül traktorgumi,
ereszcsatornából állandó zúgás,
egér rág óramű pontossággal
a fal biztonságában.
Bejárati ajtó csapódik
tompítás nélkül,
egymásnak feszülő remegések,
csillár leng,
a szomszéd ház körvonala a falon,
földszint alatt macskák átjárója.

Muskátliosztás

Lemarad előtted a kerület,
egy méter magasan vizes
házak fala,
háttal ülsz.
Reggeli sétáltatók,
küszöbön dohányzók,
biciklisek arcába bámulsz
parkoló autók között lépésben.
A közérdekű elnyomja,
hosszú hallgatások után
átsejlenek a csontok.
Lencsén a pára,
háttal egymásnak,
ázott bőrödön
légkondicionált levegő,
piktogramok,
elhúzható ablakon tiltás.
Kint kutyákon lógva
lódulnak, megállnak
tehetetlenül.
Felbuknak, félrenézel,
gócpontokra nehezedve
sajnálni tanulsz.
Póznákon karikák fölöttük,
a muskátlikat elhordták,
üres glóriák
földlabdák helyén.

Biró Erika 1987-ben született, Bélmegyeren nőtt fel, az egri Eszterházy Károly Főiskolán grafikusnak, a Szegedi Egyetemen tanárnak tanult. Jelenleg angolt tanít Budapesten, verseket 2018 óta publikál.