top of page

Frank O’Hara versei Gerevich András fordításaiban

2015. okt. 15.
1 perc olvasás

Ahol a homok csíp / és éget, hajad gyufaként fénylik fel. / Az ajtóban állsz, a zöld küszöb / a talpadat nyaldossa, éget a vágy, / hogy kitárd és verdesd, mint egy sirály.

Egy költőhöz

 

(To a Poet)

 

Józan és szorgalmas vagyok,

 

és egy ideig egyszerű és

 

dísztelen leszek

 

míg rokokó

 

énem nem bízik jobban

 

saját kiválóságában.

 

Szóval

 

nem tetszenek az új verseim,

 

amiket orosz regények lapjaira

 

írok, és nem kotlok egy rendezett

 

gyerekkoron?

 

Mérges vagy, mert

 

szebbnek látom a festő őszülő

 

zsenialitását, mint temperamentumod

 

dadogó lendületét.

 

És igen,

 

köztünk ez már egyre inkább

 

fekete-fehér,

 

és amikor az orvos

 

meglátogat, azt mondja „Nincs más

 

csak az ideák” és ezt mások

 

is meghallják a téren,

 

miután

 

már elhagytam a kanapét.

 

Epigramma Joe-nak

 

(An Epigram for Joe)

 

Itt van a tenger széle, itt törékeny

 

rákokat és kagylókat sodor az ár. Mártsd

 

meg benne a lila nagylábujjadat, „Órák

 

óta úszom, jéghideg a víz!” és valóban,

 

miközben a só úgy pereg le márványos

 

bőrödről, mintha szökőkút lenne,

 

göndör hajszálaidat bekeni

 

fényével a remegő nap, frizurádat

 

szívedhez formázza a szellő,

 

mint egy drótkosarat. Ahol a homok csíp

 

és éget, hajad gyufaként fénylik fel.

 

Az ajtóban állsz, a zöld küszöb

 

a talpadat nyaldossa, éget a vágy,

 

hogy kitárd és verdesd, mint egy sirály.

 

Frank O’Hara (1926-1966) amerikai költő, kritikus, a Museum of Modern Art munkatársa. A New York School nevű művészeti csoport tagja John Ashberyvel. Költészetére nagy hatással volt a festészet és a jazz. Autóbalesetben hunyt el.

 

Gerevich András 1976-ban született Budapesten. Költő, műfordító. Legújabb verseskötete Tizenhat Naplemente címmel látott napvilágot a Kalligram kiadónál, 2014-ben. Többek között Seamus Heaney, Charles Bernstein és Robert Creeley fordítója. A Versumonline szerkesztője.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Karin Smirnoff (f. Patat Bence): Cukorkígyó

Nem én akartam ezt a kislányt feleli Anitaanya mindennap. Ő akarta. És most hogy már megszületett ő nincs itt. Ha azt akarja hogy életben maradjon jöjjön vissza. (regényrészlet) Kettő Senki

 
 
Ian McEwan (f. Lukács Laura): Amit tudhatunk

A globális gazdaság szétesett, elosztóhálózatai megsemmisültek. A piacok és a közösségek sejtszerűvé és önellátóvá zsugorodtak, amilyenek a kora középkorban voltak. Azok a tudományos-technikai intézmé

 
 
Cormac McCarthy (f. Morcsányi Júlia): Isten gyermeke

Késő délután egy foltos huzatú vékony kis matrac kelt át a bozótoson a faház felé. Lester Ballard fején és vállán nyugodott akinek a szárcsagyökérre meg a szederbokrokra szórt átkait nem hallotta fül.

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Pintér Kitti

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page