Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...

Kontra Attila versei

De ha tényleg a fennálló összefüggések / határozzák meg azt is, hogy mely / összefüggések nem állnak fenn, akkor / a föld objektív nehézségétől elszakadni / képes fajok látható öröméből a / röpképtelenség szomorúsága levezethető. / A lemezborítón ezt kéne megjeleníteni.

 

 

Kontra Attila 1979-ben született Budapesten. Magyar–filozófia szakos bölcsész és tanár, katolikus hittanár. A PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett abszolutóriumot. Jelenleg Tatán él. Verseit, tanulmányait, kritikáit az Új Forrás és a Vigilia közölte.

 

 

Ascensio

 

Mit lássunk ebben? Csak jelenséget?

Az emberi elméretezés vakvágányait?

Tudom, elég gyakran félreértjük

a jelek által közölt tartalmakat,

de a lényegen, valljuk be, ez nem

változtat semmit. A régiek például

kötelekkel húzták a magasba a mennybe

menő Krisztust ábrázoló szobrot,

ahol aztán angyalszobrok várták,

égő gyertyákkal. A gyártócsarnok

zajában gondoltál-e erre? Vagy csak

az járt a fejedben végig, hogy fent

és lent párharcán mi már korszakokkal

túl vagyunk? Igaz, hogy a hagyomány

tele van hasonló elemekkel, de a remény

néha együtt imbolyog a hajóval, és

az irányokat ilyenkor nehezen észleled.

 

 

Borítóterv

 

Ettől a képelemtől nincs eltávolodás,

búvóhely az osztóvonalak mentén.

Pedig számtalan madarat festettem már,

az eszközöket egészen közelre helyezve.

Máskor meg azt néztem éppen,

ami elválaszt tőlük. Azt, ahogyan

megtöltik magukkal a levegőt.

A hang természetéhez kapcsoltam őket,

a váltakozó hullámzáshoz két térpont

között, amely a testi szervezet

rezgésbehozatalaként elsősorban

hozzájuk tartozik, és csak azután

mihozzánk. Ilyen és ehhez hasonló formák,

indítékok és hozzárendelések

kellenek, melyek külső tapogatókként

érintik a valóság felsértett szövetét,

ha egyáltalán megvan még belőle

az a darab, amelyet leképezhetünk.

Máskülönben cellulózpehellyel kell

kitölteni a hiányzó részeket,

és megírni, hogy a faj egyik utolsó

példányát alighanem fejbe lőtték.

A mumifikált koponya röntgenfelvételén

tisztán látszanak az aprósörétek.

De ha tényleg a fennálló összefüggések

határozzák meg azt is, hogy mely

összefüggések nem állnak fenn, akkor

a föld objektív nehézségétől elszakadni

képes fajok látható öröméből a

röpképtelenség szomorúsága levezethető.

A lemezborítón ezt kéne megjeleníteni.

 

 

Purgatórium (c változat)

 

A kiürült nézőtér láttán

arra gondolt, hogy

holnaptól majd minden

átalakulást följegyez.

 

Talán nincs olyan technika,

amely egyformán

működne mindenkinél,

de a tisztulás valami

 

módon mégiscsak össze-

függhet a túlzott

tudatosság elengedésével.

A horizontális szeretet

 

háromszögesítése lehet

ilyen, amikor az időben

végrehajtott tetteket az

örökkévalóság mérlegére

 

rakják. Egy sivatag vár

akkor is, melyen egyedül kell

átkelnie kinek-kinek,

elégetni mindazt, aminek

 

önmagába való visszahullása

következtében nem lehet

már szerepe a végső

beteljesedésben. A szürke

 

homok végtelenjéről a 23.

zsoltár jutott eszébe,

aztán a ponyvának neki-

dőlve belélegezte a fertőtlenítőt.