Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

Fotó: A szerző archívuma

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...

Németh Gábor Dávid versei

Cukortasakokat gyűjtött kávézókból és éttermekből, / azt kérte, csak az egyiket rakjam a kávémba / (mert kettőt adtak), neki adtam a másikat, / bár így nem volt elég édes, de ezt nem mondtam neki. / Megnyalta a mutatóujját, és összeszedte a porcukrot, / ami a tányérján maradt. A nyelv az egyik leggyorsabban / gyógyuló testrész.

 

 

Németh Gábor Dávid 1994-ben született Budapesten. Verseket, drámákat, illetve kritikákat és elemzéseket ír kötetekről és színházi előadásokról. Első verseskötete a FISZ gondozásában jelent meg Banán és kutya címmel 2017-ben.

 

 

Add tovább

 

Mielőtt beengednék a látogatókat

arra gondolok, hogy sorba állítom az embereket,

az első fülébe belesúgok valamit,

és hogy adja tovább, önző lennék,

mert akármi is jutna el végül hozzád,

azt a tíz percet a látogatási időig felváltaná

a várakozásmentes ideiglenesség,

és úgy érezném, megérte. A létezés eltűnése,

miközben van. Mint ahogy aztán bemennék,

megfognám a kezedet, és várnám, hogy szorítsd.

 

 

Banán és kutya

 

Kapirgálom a matricát a banánról,

és nem veszek tudomást a szembejövő

kutyáról, aki talán te vagy.

Azért vettem banánt, mert az biztosan

nem lehetsz te, mégis örülök,

hogy csak úgy tudom leszedni a matricát,

hogy a héjából is lejön valamennyi,

bemegy a körmöm alá, olyan, mintha

téged kapirgálhatnálak, egy pillanatra

önfeledten örülök a hiányodnak.

Utálom a gyászévet, a szót, a hét hónapra is

azt mondom, hogy fél éve. És a banánra is,

hogy te is vagy, meg nem is.

 

 

Ismerős és távoli

 

Cukortasakokat gyűjtött kávézókból és éttermekből,

azt kérte, csak az egyiket rakjam a kávémba

(mert kettőt adtak), neki adtam a másikat,

bár így nem volt elég édes, de ezt nem mondtam neki.

Megnyalta a mutatóujját, és összeszedte a porcukrot,

ami a tányérján maradt. A nyelv az egyik leggyorsabban

gyógyuló testrész. 

 

Mindennapivá szelídítette az iszonyatot,

mert ismerősnek és távolinak tüntette fel,

és egyszersmind elkerülhetetlennek is.

 

 

Kiárusítom

 

Vasalt éppen, két tolás között mondta,

hogy rákos, én meg néztem, hogy rakta

az inget a deszkára, én mindenbe belevasalom

a gyűrődést, rá akartam jönni, mi a titok,

közben sírni kezdett, csuklásszerű, fuldokló

levegővételekkel, és még így is egyenletesen tudta

tologatni a vasalót, ráadásul valami vékony anyagból

volt az az ing, azoktól én külön félek,

nehogy megégessem őket.

 

Össze kell lopkodnom a személyességet.

Mint egy puzzle széle, amiben talán

van igazság. Az agyam a halálából

dolgozik. A fényképére rá tudok nézni,

de rá, ha itt lenne, már nem tudnék.

Közben azon gondolkodom,

nem tehetségtelenségem rejtegetésére

használom-e a halálát.

 

 

Jó történet

 

Pókhálónak képzelem a tépőzárat,

mintha különbség lenne a kétfajta

beleragadás között. Vagy csak találni

akarok valamit, hogy ne fogjam fel.

 

Nem az igazat akarom elmondani.

Az a szégyennek az oka, hogy a tetszeni vágyásra

fény derül. A jó történet el akarja hitetni,

hogy nem jó, hanem igaz.

Képes vagyok megfigyelni és leírni

magam és önazonosságomat?