Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Fotó: Kökényesi Attila

Kis Marcell: matyó rózsa

Ismeri paramétereinket, / az elszökött és / kidobott kutyák / vizelettípusát, / a műanyagevő madarak / lecsöpögött, fáradt foltjait. / Nem akar sokat, / de én tartok tőle. / Nem értünk hozzá.


Valamit elmértek.
A matyó rózsa félelmetes.
Tegnap este a vasút mellett
egy elkerített holdudvarban
biológusok mérték le
az első valódi hajtásokat.
Nem erkölccsel táplálkozik.
Port és szúnyogokat
vagy bedarált szerves anyagokat
szív fel, érzékeny és tömör.
Ismeri azt,
ami a kukák tartalmára jellemző.
Ismeri paramétereinket,
az elszökött és
kidobott kutyák
vizelettípusát,
a műanyagevő madarak
lecsöpögött, fáradt foltjait.
Nem akar sokat,
de én tartok tőle.
Nem értünk hozzá.
Ül piros húsos virágával,
okosan nyújtja oldalsó
hajtásait,
osztódnak sejtjei,
mégsem tűri a fényt.
Gyökerei ‒ fúrás lassan ‒
becsatlakoznak a sínszálak
párhuzamába;
a vasút alá néz.
A kertek alatt lassan a házakra nő:
gyűjtögetni.
Ahol friss a talapzat,
megállapodik az érintéssel.
Egy közös van bennünk:
a lakosok emésztőnedv-hangjai
összezörrennek
a növekedést segítő gyökérnedv
nyikorgásával.
A töve roskadás gyenge.
Ha felrúgom,
rajtam marad a szaga.
Ha nézem,
felhasítja a változást.
Végül kipattintom a bicskát,
és levágom a felém nyújtózó
sötétzöld, puha hajtást.

Kis Marcell Miskolcon született 2001-ben, Mezőkövesden él, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem magyar-történelem szakos hallgatója. A líra mellett tudományos szövegek írásával is foglalkozik, illetve helyi zenekarokban basszusgitárosként tevékenykedik.