Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Vass Alexandra versei

Fotó: A szerző archívuma

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

Bővebben ...
Próza

Kónya Sándor: Dagadék

Fotó: Kónya Tamás

Érzem a levegőben a zizegését, a nyugtalanságát, rám is átragad. Régen is így volt, de most tudom, tartanom kell magam. Folyamatosan járnak az ujjai és beszél. Arról az estéről beszél, elmondja az egészet.

Bővebben ...
Költészet

Nagy Izabella versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Egyedül él, mondta, nem kacsintott.

Bővebben ...
Költészet

Németh Gábor Dávid versei

Fotó: Szulovszky Mária

Hallom, hogy üvölt elhagyatottságában az óceán.

Bővebben ...
Próza

Gáspár Sára: András megértő figyelme

Fotó: a szerző archívuma

Már jónéhány hete beszélgettünk, amikor András minden előjel nélkül eltűnt. Nem reagált az üzeneteimre, meg se nyitotta őket. Csak miatta tettem ki melankolikus tájképeket, egyikre sem reagált, én pedig rettegtem attól, hogy rájött, ez nem is én vagyok, pedig én vagyok, de lehet, hogy nem úgy, ahogy ő gondolja, és lehet, hogy megérezte, hogy jobban érdekelnek a csillogós harisnyák és a részeg flörtölések, mint József Attila.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Labora

Fotó: Zanati Réka

A gyár nagy volt, eszméletlenül. Tornyai szikárak, felhői nehezek, rendszere ütemre lélegző. Egy hatalmas bogárbelsőre emlékeztetett, ami mintha valami felettébb velőset emésztene, olyannyira szuszogni tetszett.

Bővebben ...
Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...

Franck Fontaine verse

Szabó Marcell fordításában
Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.

 

Franck Fontaine (1975) francia író, költő. Szerkesztette a Nioques, illetve a IIex folyóiratokat, 2013-tól a Cave Canem kortárs művészeti galéria vezetője.

 

A mezőgazdaság alternatív története Arthur Rimbaud szerint

 

(részlet)

 

Felcsattan a halál, mondatokat ráz, és megmutatja: emlék kúszik a mondatok közé. Elképzelhetném, hogy ez az utolsó mondata, az övé, pontosan keretbe vágva. Botanikusan szólva helyesebb a nárcisz terminus, hisz a gérardmeri sárga nárcisz-ünnep nárcisza is nárcisz: narcissus pseudonarcissus. De az igazi nárcisz neve más: narcissus jonquilla. A helyi kereskedelem fellendítésének célja remekül egészíti ki a turizmust: minél inkább dübörög a kereskedelem, a fogyasztó-turista annál messzebb kell menjen, hogy helyi áruhoz jusson. A távolság, mely elválasztja az autentikus-exotikusat a helyi-hagyományostól. A lokális mindenhol azt jelenti, el kell távolodni a saját, helyben lévő helyitől. A kezdeményezés egy motoros társasághoz kötődik a 30-as években, az années folles után, és az ötlet (a radikális párt – technokrata vonalához tartozó) Paul Marie Victor Elbel érdeme. Elbel tagsági számát a gérardmeri motorosklubban azonban hiába kerestük, levéltári kutatásaink eredménytelennek bizonyultak. Hamvait Párizsból a Saint-Dié-i côte calot-ba, a folyó jobbpartján elterülő temetőbe szállították, és sírján minden áprilisban sárga nárcisz-csokrok hevernek. A szárat körülbelül 20 cm-esre vágjuk. Javasoljuk, hogy tiszteletadásképp hányjuk le a sírt és az ünnepi virágcsokrokkal megrakott kisautókat. A háborút követően turisták ezreit vonzza a gérardmeri nárcisz-ünnep; 1948-ban, a veteránok és a háborús áldozatok minisztere, Francois Mitterand lerakja az alapkövet az Ikszes lányok politechnikumának avatásán, és a bejárati ajtó feletti emléktáblán a következőket felirat olvasható: « Az Ikszes iskolát a vosges-i hadifoglyok társasága építette újjá » , > a bombák alatt<  1944-ben lerombolt régi iskola helyén. Az intézet azóta bezárt és erős a gyanú, hogy a nárcisz-csokrok is összeroskadtak. Mennyi erőszaktevés. A narcissus jonquilla hánytató jellegét már idősebb Plinius és Dioszkoridész is feljegyezte, csakúgy mint erős hashajtó hatását. Még ha fogyasztása manapság nem is ajánlott, virágos részei változatlanul görcsoldó gyógyszerként szolgálnak, és sikerrel kezelnek vele különféle idegzavarokat. Csillapít. Jegyezzük fel a virág kétféle sárgáját (3 rendkívül élénksárga sziromlevél [SZ] és 3 fakósárga csészelevél [CS]). Összesen tehát 6 levél [L]. A növénytani tanulmányokat folytatók tudásvágyát tehát ekképp csillapítjuk: SzCsL. Szokja Csak Lottyadékát. Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.