Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...

Franck Fontaine verse

Szabó Marcell fordításában
Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.

 

Franck Fontaine (1975) francia író, költő. Szerkesztette a Nioques, illetve a IIex folyóiratokat, 2013-tól a Cave Canem kortárs művészeti galéria vezetője.

 

A mezőgazdaság alternatív története Arthur Rimbaud szerint

 

(részlet)

 

Felcsattan a halál, mondatokat ráz, és megmutatja: emlék kúszik a mondatok közé. Elképzelhetném, hogy ez az utolsó mondata, az övé, pontosan keretbe vágva. Botanikusan szólva helyesebb a nárcisz terminus, hisz a gérardmeri sárga nárcisz-ünnep nárcisza is nárcisz: narcissus pseudonarcissus. De az igazi nárcisz neve más: narcissus jonquilla. A helyi kereskedelem fellendítésének célja remekül egészíti ki a turizmust: minél inkább dübörög a kereskedelem, a fogyasztó-turista annál messzebb kell menjen, hogy helyi áruhoz jusson. A távolság, mely elválasztja az autentikus-exotikusat a helyi-hagyományostól. A lokális mindenhol azt jelenti, el kell távolodni a saját, helyben lévő helyitől. A kezdeményezés egy motoros társasághoz kötődik a 30-as években, az années folles után, és az ötlet (a radikális párt – technokrata vonalához tartozó) Paul Marie Victor Elbel érdeme. Elbel tagsági számát a gérardmeri motorosklubban azonban hiába kerestük, levéltári kutatásaink eredménytelennek bizonyultak. Hamvait Párizsból a Saint-Dié-i côte calot-ba, a folyó jobbpartján elterülő temetőbe szállították, és sírján minden áprilisban sárga nárcisz-csokrok hevernek. A szárat körülbelül 20 cm-esre vágjuk. Javasoljuk, hogy tiszteletadásképp hányjuk le a sírt és az ünnepi virágcsokrokkal megrakott kisautókat. A háborút követően turisták ezreit vonzza a gérardmeri nárcisz-ünnep; 1948-ban, a veteránok és a háborús áldozatok minisztere, Francois Mitterand lerakja az alapkövet az Ikszes lányok politechnikumának avatásán, és a bejárati ajtó feletti emléktáblán a következőket felirat olvasható: « Az Ikszes iskolát a vosges-i hadifoglyok társasága építette újjá » , > a bombák alatt<  1944-ben lerombolt régi iskola helyén. Az intézet azóta bezárt és erős a gyanú, hogy a nárcisz-csokrok is összeroskadtak. Mennyi erőszaktevés. A narcissus jonquilla hánytató jellegét már idősebb Plinius és Dioszkoridész is feljegyezte, csakúgy mint erős hashajtó hatását. Még ha fogyasztása manapság nem is ajánlott, virágos részei változatlanul görcsoldó gyógyszerként szolgálnak, és sikerrel kezelnek vele különféle idegzavarokat. Csillapít. Jegyezzük fel a virág kétféle sárgáját (3 rendkívül élénksárga sziromlevél [SZ] és 3 fakósárga csészelevél [CS]). Összesen tehát 6 levél [L]. A növénytani tanulmányokat folytatók tudásvágyát tehát ekképp csillapítjuk: SzCsL. Szokja Csak Lottyadékát. Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.