Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...

Franck Fontaine verse

Szabó Marcell fordításában
Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.

 

Franck Fontaine (1975) francia író, költő. Szerkesztette a Nioques, illetve a IIex folyóiratokat, 2013-tól a Cave Canem kortárs művészeti galéria vezetője.

 

A mezőgazdaság alternatív története Arthur Rimbaud szerint

 

(részlet)

 

Felcsattan a halál, mondatokat ráz, és megmutatja: emlék kúszik a mondatok közé. Elképzelhetném, hogy ez az utolsó mondata, az övé, pontosan keretbe vágva. Botanikusan szólva helyesebb a nárcisz terminus, hisz a gérardmeri sárga nárcisz-ünnep nárcisza is nárcisz: narcissus pseudonarcissus. De az igazi nárcisz neve más: narcissus jonquilla. A helyi kereskedelem fellendítésének célja remekül egészíti ki a turizmust: minél inkább dübörög a kereskedelem, a fogyasztó-turista annál messzebb kell menjen, hogy helyi áruhoz jusson. A távolság, mely elválasztja az autentikus-exotikusat a helyi-hagyományostól. A lokális mindenhol azt jelenti, el kell távolodni a saját, helyben lévő helyitől. A kezdeményezés egy motoros társasághoz kötődik a 30-as években, az années folles után, és az ötlet (a radikális párt – technokrata vonalához tartozó) Paul Marie Victor Elbel érdeme. Elbel tagsági számát a gérardmeri motorosklubban azonban hiába kerestük, levéltári kutatásaink eredménytelennek bizonyultak. Hamvait Párizsból a Saint-Dié-i côte calot-ba, a folyó jobbpartján elterülő temetőbe szállították, és sírján minden áprilisban sárga nárcisz-csokrok hevernek. A szárat körülbelül 20 cm-esre vágjuk. Javasoljuk, hogy tiszteletadásképp hányjuk le a sírt és az ünnepi virágcsokrokkal megrakott kisautókat. A háborút követően turisták ezreit vonzza a gérardmeri nárcisz-ünnep; 1948-ban, a veteránok és a háborús áldozatok minisztere, Francois Mitterand lerakja az alapkövet az Ikszes lányok politechnikumának avatásán, és a bejárati ajtó feletti emléktáblán a következőket felirat olvasható: « Az Ikszes iskolát a vosges-i hadifoglyok társasága építette újjá » , > a bombák alatt<  1944-ben lerombolt régi iskola helyén. Az intézet azóta bezárt és erős a gyanú, hogy a nárcisz-csokrok is összeroskadtak. Mennyi erőszaktevés. A narcissus jonquilla hánytató jellegét már idősebb Plinius és Dioszkoridész is feljegyezte, csakúgy mint erős hashajtó hatását. Még ha fogyasztása manapság nem is ajánlott, virágos részei változatlanul görcsoldó gyógyszerként szolgálnak, és sikerrel kezelnek vele különféle idegzavarokat. Csillapít. Jegyezzük fel a virág kétféle sárgáját (3 rendkívül élénksárga sziromlevél [SZ] és 3 fakósárga csészelevél [CS]). Összesen tehát 6 levél [L]. A növénytani tanulmányokat folytatók tudásvágyát tehát ekképp csillapítjuk: SzCsL. Szokja Csak Lottyadékát. Szokás virágokat helyezni a sírra. Gérardmertől, a sátoros-áprilisi-tesséktessék-ünneptől, az elhunyt hamvainak lehányásáig vezető út idején mi a kert mögött játunk, láttuk a friss hajtásokat, vártuk a virágzást. Szinte teljes egészében megkerültük a tavat és a mérelle-i tornyot. Ő mögötte volt, ahogy ünnepek születnek két háború között.