Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...

Seweryn Górczak versei

Minden hiányzó fillér a hagyományunk, amelyet nemzedékről nemzedékre adunk tovább. / Hiszen az Állampolgár tudja, hogy minden lehetséges Lengyelországok legjobbikában él.

Seweryn Górczak (1991) költő, pályakezdő műfordító, slammer, az OFF Press angol nyelvű online antológiájának szerkesztője. Bemutatkozó kötete 2013-ban jelent meg Konstytucja (Alkotmány) címmel. Gyakran slamszerű szövegeit a mai lengyel társadalmi-politikai valósággal szembeni, pátoszt nélkülöző érzékenység és egyfajta patriotizmus hatja át.

 

 

Apokatasztázis

 

A villámok láttán, halkan egymásnak

tett ígéretek, melyek a meséken

keresztül a mába tartanak,

éppen abban a pillanatban kezdenek beteljesülni,

amikor a hatalom átmeneti ködöt hirdet,

ami, mint általában, kedvez a vigasztaló mitológiáknak,

hogy a vég a láthatáron van, hogy a vég

a tintasugárban van.

 

Szájról szájra terjednek a szavak, fáradt szemek keresik egymást kérdőn,

mert ha már meg kell halniuk, azzal a végső halállal, ha meg kell halniuk,

akkor a csattanóval együtt. De a cigaretta

íze ugyanolyan, függetlenül az általános várakozás és keserű

remények hangulatától. Sörözök

egy barátommal. Nem a jelekről beszélgetünk, amik lángra lobbantják

a képzeletet és a médiát. A csontfurulyáról

beszélgetünk, a vulkánról, ami eltakarta az eget,

minden nő anyjáról és minden férfi apjáról.

 

Az ígéretekről beszélgetünk, amik jóslatokká váltak,

a világvégéről, pontosabban ‒ annak hiányáról.

 

 

Deres Kornélia és Kellermann Viktória fordítása

 

 

Alkotmány

 

Az Állampolgár tohonya állatnak nyilváníttatik. Az Állampolgárnak
elég egy hosszú póráz, amit szabadon az ujja köré tekerhet
és ami nem lesz útjában a bolt felé. Mielőtt azonban
indulna, át kell vizsgálni a bevételeit. Alaposan kell ezt végezni,
a szükségletén felül minden fillér kibillentheti az Állampolgárt az egyensúlyából.

Az Állampolgár a tévének és a rádiónak köszönhetően naprakész a közvélemény
áramlásáról. Ismer neveket, akikre érdemes hallgatni és nézeteket, melyeket
érdemes üldözni. Az ambíció rohamában megjegyzi még a címeket,
ezekkel is biztosan érdemes valamihez kezdeni. Lelkesen egyetért a közvéleménnyel
a demokratikus berendezkedéssel összhangban.

Az Állampolgár érti, hogy jólétben él, még akkor is, ha
kisebb léptékben. Nehézségek és lemondás mindig szükségesek,
ezért mondunk le és élünk nehézségek között. Szerencsére városa utcái
nem idegenek még neki, együtt értek és hullottak szét,
az Állampolgár így kötődést érez a környezetéhez.

A szükségletén felül minden fillér kibillentheti az Állampolgárt az egyensúlyából.
Minden hiányzó fillér a hagyományunk, amelyet nemzedékről nemzedékre adunk tovább.
Hiszen az Állampolgár tudja, hogy minden lehetséges Lengyelországok legjobbikában él.
 

 

Fehér Renátó és Kellermann Viktória fordítása