Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Misina

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Kezdetben volt az eszem. Először csak álmok laktak benne. Később jöttek a szavak, végül belefért a sötétség riasztó csöndje is.

Bővebben ...

Konrad Góra versei

Megy a doktornő, egy halottja volt: egészen kimúlt / a szeme és az ajka, a szíve cserére érett. // Én itt állok, mert hozzám ők jöttek: / nyomtatott szemek, az újság nyelve, vértelen szív.

Konrad Góra (1978) négykötetes költő, minden jelentős lengyel lapban publikál, a lengyelországi Food Not Bombs vezetője - költészetére a szociális érdeklődés jellemző. Műveit cseh, szlovák, szerb, német, holland, spanyol és görög nyelvre fordították le.

 

 

5 ütés

 

1

 

Valaki vár, hogy érezzen, de hiába.

A szemhéján 5-5 euró pihen.

 

2

 

Valaki angolul kiabál a szomszéd kapualjban,

És félelmében ott a fagyos tavasz jelenése.

 

3

 

Tompa, nyüzsgő ajkadra liszt pereg,

És szemed a transztól bennragad.

 

4

 

Az ég tetejéről glettvassal a napot leverem,

Hogy kenyeret süssek a megrepedt ajakon.

 

5

 

Van, aki az életnek engedni nem akar.

Hóval tömi dölyfös beszédéért.

 

 

Mondattan

 

                                                           barátaimnak még

 

Megy itt a kőműves saját fala mentén: mésztől fehér
a szeme, a nyelve és a szíve.

 

Az ács megy itt állványokon: tele van szálkával
a szíve és a szeme, a nyelve is.

 

Megy a doktornő, egy halottja volt: egészen kimúlt
a szeme és az ajka, a szíve cserére érett.

 

Én itt állok, mert hozzám ők jöttek:
nyomtatott szemek, az újság nyelve, vértelen szív.

 

A kőműves szemét a doktornőnek nyújtja: látok én is.

 

Az ács nyelvét a doktornőnek adja: beszélek én is.

 

A doktornő rak magának új szívet: vértől morajlok.

 

Sorfalat állunk, ordítunk mind a négyen:
a kőműves téglája egészen vér már,
az ács vállában deszka, a vértől újra vízszintes,
a doktornő tetőtől talpig fényes a vérünktől.

 

Örömünkben sírunk vértől újultan.
Örömünkben sírunk vértől újultan.

 

 

Karaba Márta Alexandra fordításai

 


A fordítások a 2014-es visegrádi FISZ-tábor lengyel-magyar irodalmi műhelyének eredménye- képpen születtek. A műhely a Lengyel-Magyar Civil Együttműködési Program támogatásával valósult meg.


 

Konrad Góra