Hírlevél feliratkozás

Keresés

Joseph Millar versei (f. Góz Adrienn)

mert az alvás néha / épp oly ízletes, / mint a fehér polenta és a frissen fogott, grillezett hal

Bővebben...

Sztercey Szabolcs: cold turkey

a legújabb kutatások szerint kimondottan ajánlott harmincötéves kor betöltése előtt lemondani a hitetlenségről. azoknál, akik harmincöt előtt elkezdtek hinni, a káros következmények hatása akár nyolcvan-kilencven százalékkal is csökkent. harmincöt fölött azonban a hitetlenség már gyorsan, egyre erősebben kezdi éreztetni a hatását.

Bővebben...

Seres Lili Hanna versei

A vénlányra új szót kell találnod

Bővebben...

Lavinia Braniște (f. Mărcuțiu-Rácz Dóra): Belsőnulla

Egy adott ponton megpróbáltam elpanaszolni a dolgot a főnöknőnek, de hiába. Az irodában mindenki, de abszolút mindenki az a típusú ember, aki az autója ajtajánál messzebbre nem hajlandó elgyalogolni. A főnöknő nevetett, és rám hagyta, hogy értsek ebből a nevetésből, amit akarok.

Bővebben...

Acsai Roland versei

Ki fél, lehúzza estig a félelem-spirál, / és háztalan huzatban az éj forog vele.

Bővebben...

Puskás Panni: Szép, akkor is (regényrészlet)

Vagy tarthatnának egy nyilvános kivégzést az egyetem kertjében, ahol tőlem, meg a hozzám hasonló méltatlanul sokat élt oktatóktól egy füst alatt megszabadulhatnának. Nevünket pedig egy emléktábla őrizné az alma mater falán: itt nyugszanak egyetemünk legfölöslegesebb tanárai, akik arra sem voltak képesek, hogy időben elpatkoljanak. Legyen könnyű nekik a föld!

Bővebben...

Pocsai János versei

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben...

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben...

Murányi Zita versei

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben...

Demeter Arnold versei

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben...

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben...

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben...

Körtesi Márton versei

csak áll a járda végén // mint egy / bontás előtti bérház / utolsó fala // széljárta ablakait / mereszti keresztbe az úton / de a deszkák rése közé nézve // nincs mögötte szűkös dolgozószoba / levegőben csüngő gondolatokkal / nincs ott rozsdás rezsó a / muskátlis párkány alatt / nincs poloskás matrac a parkettán / és nincs szúette parketta // még csak fal sincs szemben

 

 

Körtesi Márton 1990-ben született Pécsett. Műszaki szakszövegíró és amatőr stúdiótechnikus, a Litmusz Műhely irodalmi podcast ügyeletes laikusa.

 

 

A szakállán
 

A szakállán felgyűrődik a mosoly,
mint motorháztető a villanyoszlopon,
vagy lövedék a koponya hátsó falán;

 

menekültében megbotlik a pillantás
a homlokát keresztbeszántó lövészárkokon.

 

A választekintet még visszalő, még
felvillan egy elsülő pupilla torkolattüze;

 

de nincs mögötte semmi gyilkos szándék,
sem a sajnálatot, sem a saját
farkasvakságát nem tudja elrettenteni.

 

A hajvonal mögött ugyan még ellenáll a szín,
de a gyökerét kiszívta már a dér;

 

és minden télen új hadjárat indul
ugyanonnan, ahol az előző hagyta a
fiatalság demarkációs vonalát.

 

 

Szófia utca
(némi segítséggel Marno Jánostól)

csak áll a járda végén

 

mint egy
bontás előtti bérház
utolsó fala

 

széljárta ablakait
mereszti keresztbe az úton
de a deszkák rése közé nézve

 

nincs mögötte szűkös dolgozószoba
levegőben csüngő gondolatokkal
nincs ott rozsdás rezsó a
muskátlis párkány alatt
nincs poloskás matrac a parkettán
és nincs szúette parketta

 

még csak fal sincs szemben amire
egy árva emlék akaszkodhatna

 

ha volt is
hogy voltak ilyenek
most nincs ott semmi

 

csak értelmezhetetlen törmelék
és észrevétlen, gondozatlan
vad városi természet

 

- roskadásig áll ott
míg parcelláján végig nem terül

 

hogy maholnap vagy holnapután
egy mélygarázsban térjen
nem egész magához

 

Körtesi Márton