Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Takács-Csomai Zsófia: Extraszisztolé

Fotó: a szerző archívuma

Próbálom felidézni a hetekkel ezelőtti önfeledtséget, de olyan távolinak érzem, mintha sosem lett volna. Arcomat megtörölve a tükörbe nézek. Jóideje mindent más szemmel látok, beleértve magamat is.

Bővebben ...
Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...

Stolcz Ádám versei

Közöttünk / a távolság / álmokkal benőtt tér. / Szeretet és undor.


Szeretet


Közöttünk
a távolság
álmokkal benőtt tér.
Szeretet és undor.
Sajnálom, hogy ilyen gyorsan
szitává lőttél
az utolsó kis szóváltásunkkor.

Tudtad, igazam van.
Már, ha mondhatok effélét.
Így belém lőttél párszor,
és, ahogy szoktál,
hogy elvedd érvelésem élét,
a végén fel is robbantottál.

Így én, az élőhalott marhapásztor
most intek a nézőknek lazán,
hogy meghaltam,
a kezemmel finoman befogom
a halálos sebem, a szám,
és hallgatom, ahogy az atombombád
becsapódik halkan.

Elnyúlok a földön
ezen a, végül is,
kiváló alvóhelyen,
nézem, ahogy kúszik,
és már majdnem lement a nap.

Fogom a lehanyatló,
már-már felrobbanó fejem.
A tudathasadásom
úgy ragyog felette,
mint egy nukleáris naplemente.
Egy karimás gombafelhő lesz
a szemembe húzott kalap.

Így leszek én végül valami köztes,
egy le nem bomló atomkísértet,
ami nem tűnik el,
de mindig hiányzik a fele.
Várom, hogy visszavarrjanak beléd,
mint egy sérvet,
hogy ne legyek szörnyeteg, magadba öltöztess,
rántson engem is vissza
a köldökzsinórod mélyugró kötele!

Nagyon szeretlek.
Csak nem vagyok normális.
De majd, ha nem kell
magyarázkodnom,
mert a szeretet nem kerül már szóba
új nap kel fel a sivatag talaján, otthon,
világos leszek én is, ahogy más is,
a napsugár injekciós tűje húz majd engem is karóba.


Szörnyeteg

Nem is vagy te furcsa,
csak egyszerűen beteg.
De hogy is nézzen ki
egy őrült barlanglakó?

Benned van a hiba?

Remeteként élsz,
ijedős szörnyeteg,
tárnákban ballagó,
öreg troglodita!

Elhitted még te is,
hogy gazdagon jössz haza.
De sejtetted magadban,
utolér a bukás.

Fogalmad sem volt,
hogy milyen utat kövess,
te kéménycsőbe
húzott, nincstelen mikulás,
így lettél te végül
egy laza kémény-csöves.

A visszatérés nem megy!
Így maradsz maradnak.
Az életed ezért lesz
teljesen kopár.

Az őrület határán
a szemed lesz az ablak,
két üveglap között
zümmög a szembogár.

Mi hiányzik neked?
Költözni szeretnél?
Azzal lesznek gondok.
Megfagy, aki kutat,
már a te fogad is vacog.

Elvág a világtól ez
a benned rekedt tél,
a sok deresedő homlok.
A kiutat elzáró,
vaskos hótorlaszok.

Mi marad belőled?
Esetleg egy sóhaj,
a barlang fala remeg,
ahol senki sem él régen.

Hangfoszlányokká lesz
a haldokló szörnyeteg
egy ráncossá hervadt száj
fénytelen gödrében.


Stolcz Ádám 1989-ben született, Győrben. Egyetemi tanulmányait magyar szakos- majd jogászhallgatóként végezte. Jelenleg Franciaországban él, ahol pénzügyi területen dolgozik. Versei a 2000, az Apokrif, az Új Forrás, a Képírás, a Győri Műhely és az Opus hasábjain is megjelentek és helyet kaptak a Beszámított veszteség c. antológiában is. Első verseskötete 2016-ben jelent meg, Becsapódás címmel, az Apokrif-FISZ gondozásában. Transz című második verseskötete, mely szintén az Apokrif-FISZ kiadásában lát majd napvilágot, a 2021-es könyvhétre várható.